...terjeng a házban. Alma, csoki, dió, narancs , fahéj, szegfűszeg...megvan? Normál esetben sikítófrászt kapnék ettől (mint ahogy az áruházakba is csak végső esetben, az érzékszervi funkcióimat minimumra redukálva merészkedek be ebben az időszakban; nem, és nem tudom megszokni, hogy november elejétől mindenhol karácsonyfák virítanak meg csöpögős vonyítás ömlik a hangszórókból - számomra az ünnep másról szól). Ami miatt ezúttal nem kaphatok dührohamot az idő előtti karácsonyfíling miatt, az az, hogy én okoztam. :) Pontosabban ők: Vaníliás mákos-narancsos, Kávés-narancsos, epres-csokis, csilis-csokis, mentás csokis-kókuszos, narancsos-szegfűszeges mákos-vaníliás csokis-fahéjas (eszméletlen jól néz ki, ahogy random keveredett a három, és az illat jó részéért is ezek a darabok a felelősek szerintem :)), és a nagyobb darabok, amik nem röntgenképek :), hanem aszaltszilvás-szegfűszeges almás-diós-fahéjas narancsos kreálmányok. Hiába no, a (szappan)szerelemért néha áldozatokat kell hozni. Nekik egy hónap kell, hogy beérjenek. Én meg elviselem az illatukat (annyira azért nem is szörnyű ám ;))
